Április 30-án ásványgyűjtésen voltunk ismét a Mátrában.
Haza érkezvén még megálltunk egy boltnál, majd amikor indulni akartam szomorúan hallottam, hogy az önindító nem áll vissza alaphelyzetbe, hanem darálás hallható. Betoltuk, majd hazamentünk.
Május elsején - mivel a munka ünnepe - dolgoztam, de nem mertem megrizikózni az autóhasználatot már csak azért sem, mert nem volt kedvem egyedül tologatni sehol.

Így hát mára - május 2-ára - maradt a feladat a probléma felderítésére.
Volt már két, évekkel ezelőtt lecserélt önindítóm, úgy gondoltam első körben megpróbálok összehozni azokból egy üzemképeset. S ha nem megy, akkor még mindig ki tudok dobni az ablakon huszonezer forintot.
 Nem mellesleg picit dühös voltam, de nem tudtam haragudni az öreg Ladára, mivel most is hazahozott egy 300 km-es túráról, és csak itthon jelezte a rosszulét fennforgását.
Na szóval ma rá kellett döbbennem, hogy a már leszerelt önindítók nyilván nem véletlenül lettek leszerelve. De ráadásul olyan gatyák, hogy erőteljes felújításra szorulnának. De ebből elegem van már, így hát a maradék kacat megy holnap a MÉH-be, mert nem óhajtok már gyűjtögetni több lomot.

Mint kiderült egyébként az üzemben levő önindítónak annyi baja volt, hogy a mozgató kar (villa) egyik szára eltört, így nem tudta vissza engedni alaphelyzetbe a fogaskereket mivel megszorult.
De ha már atomjaira lett szedve vizsgálat céljából, hát át is lett takarítva csacsi-ragyira - legalább is belül.
Durván sötét lett mire sikerült visszavarázsolni a helyére.
Majd ahogy az útban levő vákuumcsöveket, vezetékeket tettük vissza illetve ellenőriztük, a gerjesztés vezetékének a toldását is megmozgattuk. Szerintem ez volt a baja a töltésemnek...
Ugyanis a közelmúltban történt fesz.szab. csere után egy nappal elszállt a töltés lámpám, és a gerjesztés csak akkor indult meg, ha felpörgettem a motort 3000 fordulatra.
Ugyebár ennél a generátor típusnál a töltéslámpa indítja a gerjesztést normál működésnél. Én akkor azt hittem, hogy kiégett az izzó. Sebaj, mert töltés van, csak másként, és majd ha nagyon nem lesz más dolog, és nagyon ráérek kicserélem a műszerfalban az izzót.
Viszont most hogy a gerjesztés toldatot megmozgattuk, sanszos hogy ott nem volt kontaktus normálisan, ugyanis jó lett a töltés lámpa is, és vele együtt azonnal indítja a töltést is.

Száz szónak is egy a vége: jó lett a vas ismét, nem kellett huszonezret kivágni az ablakon, pusztán Lajosnak sikerült elcsesznem a délutánját illetve estéjét, amiért sűrű bocsánatot kérek!

Km: (1)80258
Újra esedékes lett a motorolaj cseréje.
6-7 év Castrol Magnatec használat után most a Castrol GTX mellett döntöttem - kíváncsiságból.
Anno használtam ugyan a GTX High Mileage olajat, és elégedett is voltam vele, de amióta a moci ki lett kupálva, azóta Magnatec volt csak benne.
Az olajat a Castrol webshoptól rendeltem, mert manapság az olajaknak eléggé kétes az eredetük.
Meg is kaptam, jó áron, többszörös védelemmel és garancia vállalással.
A VDF-KERben beszerzésre került a levegőszűrő, olajszűrő, üzemanyagszűrő, kipufogó bilincs, K2 motoröblítő koncentrátum, stb...
A Puma Tools jóvoltából lett 12-es imbuszkulcsom is végre - plusz még egy két minőségi csillag-villás. Köszike!

Tehát Lajcsival egyeztettünk és sikerült összeütemeznünk. Olajcsere letudva, szűrők cserélve, futómű, felfüggesztés átvizsgálva, ellenőrizve.
Noha nem lett volna még feltétlen szükséges, de cserélve lett a kipufogó hátsó dob is.
Jó volt a legutóbbi kétcsöves Paragi is, bár a rögzítése miatt okozott nem várt pillanatokat.
Most ismét egycsöves Paragi dob került fel.
Picit szolídabb a hangja, de nem is baj!
Bevált a kétoldalt rugóval való rögzítés, így az lett alkalmazva a gyári gumis megoldás helyett.
A hátsó rögzítés kicsit cumisabb volt, de végülis jó lett.
Kis finom állítás még kellesz, mert valamihez odarezonál alapjáraton, valószínűleg a keresztstabilizátorhoz. De az már nem sokból tart akármikor is...

Nem terveztem így a nappali mínusz 10 fokokban bütykölést, bár gyűlnek a tennivalók tavaszra.
Viszont a fesz.szabályzóm már hetek óta kínlódott, és azt mégsem akartam megvárni míg természetesen munkába menet, éjszaka adja meg magát teljesen.
Random ugrált ki full töltésre a műszer, ezzel párhuzamban erősödtek a fogyasztók fényei, hangjai...
Mondjuk szavam sem lehet, mert utoljára 2010 nyarán volt gondom ezen a téren, csak most az időzítés nem volt patent.
Mindegy, ma cserélve lett.
A Samara új féle fesz.szab.ja ment bele ismét, mivel gyárilag a Samara generátora van fent. (G.224)
S ha már bontani kellett, egyúttal a tartalék, új ékszíjat is feldobtam. Erősen repedezett volt már a régi a fogak között.

Aztán hazaindulva érdekes csörgő hangot hallottam a motortérből, amit nem fogadtam kitörő örömmel.
Bekukkantva aztán észrevettük Lajossal, hogy a vízpumpa ékszíjtárcsájának mind a három csavarja fel van lazulva.
Valószínüleg már fel volt egy ideje, csak rá volt gyógyulva a tengelyre, s most az ékszíj feszítése után a terhelés megkottyantotta.
Sebaj, ezek is meghúzva.

Tavasszal lesz pár ellenőrizni való, meg olajcsere - ezekről majd akkor.

Köszönet a VDF-KER-nek az ismételt rugalmasságért a beszerzést illetően, köszi Béci!
Lajos bácsinak is köszi a segítséget!
 

6 évet bírt a bal oldali küszöb-taposó kombó.
Annak ellenére, hogy amennyire lehetett odafigyeltem rá, a mindennapos használat és a csillaggarázs megtette hatását.
Ankli Gabi barátom be tudta nagy nehezen préselni a munkái közé, és megoldotta a komplett küszöb, taposó, hosszborda, üléstartó bak és sárvédőalj cserét.
Kapott alul rücsit rendesen, a küszöb alapozózva. Ez majd még kap vagy két réteget...
S bár ezzel ugyan nem lenne gond egy ideig, de esedékessé fog válni az orrlemez, köténylemez csere, hátul pedig alaphangon a tank és a pótkerék tartó cseréje. De azokat már nem én szeretném csináltatni...

A napokban még cserélődik a vízpumpa és a termosztát közötti gumicső, mert el van puhulva, illetve új kiegyenlítő tartály kupak került fel.

Köszönöm Gabi a munkádat!
S köszönet a VDF-KER autósboltnak a hozzávalókért, és a hozzám állásért!

Muszáj egy külön blogot írnom az üzemanyaggal való kísérletezéseimről és jelen állapotról...

Az előzmények tömören:
 A 2009-es motorfelújítás után, de főként a Hall jeladós gyújtás bekerülése után szembesültem vele, hogy a megnövekedett kompressziónak és valószínüleg a gyújtás elektronika szabályzási görbéjének köszönhetően 98-asnál kisebb oktánszámú benzinnel nem jár kedvezően a motor. Becsörög, érezhetően erőtlenebb 95-össel.
Ekkor még nem volt gond, mert bár a 98-as hivatalosan megszűnt, de az Agip és a Lukoil csinált adalékolva 98-ast.
Villámgyorsan kiderült, hogy a Lukoil lesz használva, mivel az Agipos 98-assal kevesebb távot tudtam megtenni - tehát többet evett magyarul belőle -, ráadásul a Lukoilossal szebben is járt a motor.

Használtam is 5-6 éven át. Az utazásainkat, kirándulásainkat úgy szerveztem, hogy mindig Lukoil 98-ast tankolhassak.
Egyszer csak a Lukoil gondolt egyet, bevezette a Top N üzemanyagot, ezzel egyidőben a 98-ast megszüntette.
A Top N-t kipróbálva újra jelentkezett a becsörgés. Próbáltam a gyújtást hozzálőni, de egyszerűen nem sikerült úgy beállítani, hogy minden smakkoljon, ne csörögjön, húzzon is, erő is legyen...

Újabb kísérletezgetés sorozat után a Shell V-power Racing Nitro+ üzemanyagnál kötöttem ki, mely hivatalosan 100-asként volt forgalmazva, de "jól értesült" fórumok szerint 102,3 oktánszámú volt.
Pont lekaksiztam az oktánszámot, csak kedvezően ketyegjen a kis öreg szíve!
Ez így is volt!

Míg kb. 1,5 hónappal ezelőtt a Shell gondolt egyet, és megszüntette az imént említett üzemanyag forgalmazását - legalább is Miskolcon mindenképp.

Nem maradt más lehetőségem, mint elagyalni azon; miként tudnék normális üzemanyaghoz jutni?!

Az oktánszámnövelés irányában kezdtem el kutakodni, így kerültem kapcsolatba a Spurival.
Immár egy hónapja használom. S bár hosszú távú utakon ez idő alatt nem voltam, városi forgalomban remekül bizonyított.
A motor kedvezően üzemel, csendesebb maga a motor járása, húz, harap.
Bár első olvasatra a 0,5 literes Spuri JG-2 ára nem túl barátságos, összevetve egyéb oktánszámnövelőkkel, ugyanannyi üzemanyaghoz sokkal kevesebb kell belőle, és rendkívűl hatékony!

Többször hangsúlyoztam már több helyen - főként azoknak akiknek rögeszméje, hogy a Ladák mennyit zabálnak - hogy nem érdekelt soha a fogyasztási érték. Eleve egy jól beállított, minden porcikájában karbantartott autótól lehet csak elvárni jó fogyasztási értéket!
De akkor is tisztában kell vele lenni, hogy ha az ember fia haladósabban közlekedik, akkor bizony ahhoz több üzemanyag is kell.
Ezen nincs mit túlragozni!
Nem is jellemző rám a méricskélés...
Viszont volt már szovjet autós találkozó, amikor meghökkentem, hogy vegyes használatban a 400 km-t 28,7 liter benyával letoltuk.
Városban soha nem is mértem.
Eddig!

Most viszont kíváncsi lettem, mit is tud a Spuri?!
Azt kell mondjam, hogy elégedett vagyok!
300 km full városi használatra - és azért bőszen nyitogatom a második torkot is a karbiban - 24,2 liter üzemanyagot használtam fel, ami 100 km-re vetítve nagyjából 8 literes fogyasztás. Szerintem városban, nem nagypapiskodva ez tök jó a 27 éves, 1500-as orosz vastól.

Úgyhogy - bár az ára kicsit visszatartó lehet sokaknak - nálam a Spuri bevált, a Lukoilos Top N üzemannyaghoz keverve.
Később majd még lesz pár szó a hosszú úton tapasztaltakról...

A legutóbbi bejegyzés végére írtam az elmaradt apróságokat, meg volt olyan is amit kihagytam...

Először is be lett állítva a futómű a megszokott helyen, Papp Tibinél. Sokat nem kellett vele játszani, a kerék összetartáson volt némi korrigálni való. Míg Tibi a munkáját végezte, Hajnikám haverkodott az idős németjuhász hölggyel, ami be is vert egy tábla Milkát...
Reméljük jól van Dorka kutya!
Cserélve lett a hűtő sapkája, mert egy apró pontban szelelt. Úgy néz ki annak volt köszönhető a tócsácska képződése a kocsi alatt.
Sanszos, hogy melegen ott kipermetezett némi hűtőfolyadékot a rendszer, aztán álláskor szépen leszivárgott a hűtő bordázatán.
A csere óta nincs kis tócsa sem.
Új szélvédőmosó szivattyút kapott az autó, a régi behalt. Köszi Laci!
A motorháztetőn levő horpadás kapott egy medvemancs nyomot - Zsarnai Bandinak köszönhetően. (BanDesigns)
S a mai napon Gara Csabi barátomnál ki lett kenve a taposó belülről ipari rozsdaátalakítóval próbaképpen, ugyanis más területen tesztelve remekül bizonyított.
Volt némi felületi rozsdásodás. A híg zselészerű anyaggal vastagon átkenve a rozsda eltűnt, és egy kékesszürke műanyag réteg fedi belülről a taposót. Szerintem fel fogom szedni kívül is a már málló alvázvédőt, ezzel átkenem az egész alját még az őszig, s mivel festhető megpróbálom majd arra az alvázvédőt. Csak össze kell hozni majd időben valahogy...
Köszi Csabikám!

Levezetésképpen összeraktuk Csabinak az Ikeás formátumban érkezett benzines fűkaszát. Ahhoz képest nem szarakodtunk vele sokat. Pöccre indult, és jól szuperál.
Most már ilyet is tudunk!
Nagy vonalakban ennyi, köszönöm a segítséget emberkék!

  Már jó ideje vártam a pillanatot, hogy össze tudjuk egyeztetni az időpontot Gabi barátommal!
Ugyanis Ő többnyire külföldön tartózkodott az utóbbi év folyamán - s nem is annyira közel -, ugyanakkor nekem meg kezdtek összegyűlni apró-cseprő kínjaim!

  Most végre sor került a bibik felderítésére és elhárítására...
Csak nagyjából felsorolva:
  Jobb elől szorult a fék. Oka az volt, hogy a külső munkahenger nem húzódott vissza. Mivel az ilyenkor általában jótékony hatású kézi megjáratás nem volt megvalósítható, szét lett kapva a munkahenger. Az O gyűrű volt bedagadva, így kapott javítószettből egy új O-gyűrűt, melyet ezúton is köszönök szépen Galamb Lacinak, a VDF-KER kiváló alkalmazottjának, mivel jókor volt ismét jó helyen és a telefonhívásomtól számított fél órán belül megjelent a javítószettel és a két külső gömbfejjel a helyszínen!
Ez kérem az Autósbolt, és ez ám a kiszolgálás!!!
Arról nem is beszélve - ha már szóba jött a VDF -, hogy mindent sikerült ismét egy helyen beszerezni, ráadásul jóárasítva!
Köszönet még egyszer!
Folytatva a problémákat:
  A már említett két külső gömbfejet is cserélni volt javallott. Ugyanis a porvédő gumi szakadt volt. S bár lógás nem volt még érzékelhető, a víz és az annak köszönhető rozsdásodás okán ez rövid időn belül jelentkezett volna.
A talpasokkal nagy örömömre minden oké.
Kézifékem jó ideje még csak kielégítőnek sem volt mondható.
A kézifék kötél cseréje jelentette a megoldást, melyet még évekkel ezelőtt kaptam valakinek az elfekvő készletéből, s lám milyen jól jött most. A réginek a jobb oldali ága fullra be volt rohadva a házba.
Hátul új pofákat kapott a fékrendszer. Kissé bizarr a színük és a felületük, de majd meglátjuk mit produkálnak...
Ellenőrizve lettek a stabilrudak szilentjei, még bőven jók.
Ellenőrizve lett a diffiház olajszintje is, mivel a visszatérő szimmering hibák után egyszer csak megszűnt a szivárgás.
(Gondoltam, lehet hogy már nem tud szivárogni, mert nincs minek )
Viszont hibátlan a hajtóműolaj szintje. Happy!
Hűtőfolyadék csöpögés is volt egy ideje randomszerűen, de a helyét nem igazán tudtam lehatárolni.
A hűtő kivezető csonkjánál cserélt nekem Gabi egy csövet, és egyúttal a radiátor befolyó csövét is cseréltük, mert öregedett volt.
Eredendően a csöpögést a vízpumpának tulajdonítottam, de ott nem látni rendellenességet, és lógás sincsen.
Majd figyelgetem azért, hogy keletkezik-e foltocska a kocsi alatt...
A kipufogó volt még fellazulva a váltótól, csavarcsere jelentette a megoldást.
Azt hiszem semmit nem hagytam ki.

  Most megint nagyon jó vele autózni, jók a fékek, patent a kézifék, nem zörög semmi!
Hátra van még egy ablakmosó motor csere, mert az meghalt.
S a futóművest is meglátogatom mihamarább...

Köszönöm szépen Ember Gabinak a baráti segítséget, és természetesen Galamb Lacinak is a gyorsfutár szolgálatot!

És amit kihagytam:
   a láncfeszítő alól szivárgott az olaj - tömítve.
   a kipufogó lazulás miatt kissé fellazult az Y is, ahol csak épp annyira fújt ki, hogy Gabinak bassza a fülét.
 Utánhúzva.
Egyem a fülét!
 

Sajna a jobb oldali taposóm 4 és fél évet bírt, egy kis tenyérnyi lyuk keletkezett rajta.

Már két hónapja gyanús volt, hogy sokkal erősebben párásodik az autó beltere, mint ahogyan az indokolt lenne.
Nem kellett nagy detektívmunka hozzá, hogy a nedves szőnyeget okoljam mindezért! Amelynek ugyebár teljesen érthető a nedvesedése, ha a jobb első keréktől a víz csaknem direktben ráverődik alulról... :(

Némi egyeztetést követően A. Gábor barátom megoldotta a cserét, ami kibővült a hosszborda cseréjével is, ugyanis nem volt túl patika az sem.
Egy-két tájékoztató jellegű fotócska készült - mégis emlékeztetőül.

Mihelyst időm engedi egy alapos takarítást eszközölnöm kell, csak most kissé besűrűsödött a program.
Várom a rihes teljesítményadó csekket, amit idén szintén nem sikerült az 5 hónappal ezelőtt megváltozott címemre kiküldenie Miskolc városának.

Egy munkahelyen belüli munkahely váltás előtt állok napokon belül, ami átalakítja kissé az életemet, azon kívül több év kihagyás után ismét Közösségi Közlekedési Járművezetők versenyére készülünk, mely Debrecenben lesz megtartva 2016. 04. 02-án.
Ha ez lezajlott, folytatódnak a teendők az autón...

Köszönöm a minőségi munkát Gabi barátom!